Felülvizsgálatok

Vállaljuk lakó és ipari épületek, sport és egészségügyi épületek érintésvédelmi, tűz-, és villámvédelmi felülvizsgálatát. EPH nyilatkozat (gázbekötéshez),

Kollégáink alábbi jogosultságokkal és tanúsítványokkal rendelkeznek:

• Érintésvédelem felülvizsgálója (ÉV, ÉV-F)
• Erősáramú berendezések tűzvédelmi felülvizsgálója (EB-F)
• Villámvédelem felülvizsgálója (VV-F) norma és nem norma szerinti felülvizsgálatokra
• Villamos berendezések felülvizsgálója (VB-F)
• Tűzvédelmi szakvizsga villamos felülvizsgálatok végzéséhez

Mit és mikor kell felülvizsgálni?

• Villamos hálózatokat a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet „az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről” szerint kell üzembehelyezéskor és időszakonként felülvizsgálni.
• Villamos kéziszerszámokat és munkaeszközöket a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet „a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről” 19. § alapján időszakonként felül kell vizsgálni

Jogszabályváltozás!!!

A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 2018. január elsejétől hatályos, azonban 2020. év július 31-én érvénybe lépett a rendelet módosítása.

A jogszabály leírja, hogy az üzemeltetőnek villamos biztonsági felülvizsgálat elvégzéséről kell gondoskodnia legalább 6 évenként a lakóépületek villamos berendezésén.

„a lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén felülvizsgálat végzendő

• bérbeadáskor és
• tulajdonosváltáskor.”

Lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén a villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyható, ha a következő két feltétel együttesen teljesül:

• fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van
• 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések.

Miről is van szó?

Ezentúl ha bérbeadás vagy eladás történik, el kell készíteni az úgynevezett villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatot – hívjuk ezentúl VBF-nek. Ez alól csak azok a lakások kivételek, ahol az összes fogyasztó áram-védőkapcsolóval védett és a lakások villamos hálózatában nincsen 32 A-nál nagyobb leágazás. Ez könnyen ellenőrizhető, ha megnézzük fogyasztásmérő melletti kismegszakítón feltüntetett névleges áramot. Megjegyezendő, hogy ha van áram-védőkapcsoló, akkor egy viszonylag új hálózatról beszélünk, amely minden bizonnyal megfelel a kor követelményeinek – legalábbis annak létesítésekor megfelelt.

Ami gond a vizsgálat elhagyásával, hogy ha közben meghibásodás vagy sérülés történt, az a jogszabály szerint sosem derül ki. Felmerülhet még a kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha a lakás áramköreinek csak egy része áram-védőkapcsolóval védett? A jogszabály csak abban az esetben ad felmentést, ha a lakás teljes villamos berendezése védett áram-védőkapcsolóval.

Villamos Biztonsági Felülvizsgálat

A jogszabály más részeiből kiderül, hogy mi is ez a vizsgálat, idézzük: „villamos biztonsági felülvizsgálat: a villamos berendezések olyan részletes – a méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó –, különleges erősáramú villamos szakképzettséget igénylő ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az a vonatkozó szabványok, vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldásokat tartalmazó műszaki előírások valamennyi kritériumát, továbbá a villamos berendezés első ellenőrzéskor és a rendszeresen ismétlődő időszakos vizsgálatok során végzett teljes körű felülvizsgálat, amely magába foglalja a villamos berendezés áramütés elleni védelmének és az általános szabványos állapotának (tűzvédelmi jellegű) vizsgálatát”.

A jogszabály továbbá leírja, hogy a villamos berendezések felülvizsgálata a felülvizsgálat idején érvényes vonatkozó műszaki követelmények szerint történik. A villamos berendezések minősítése a létesítés idején érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik.

Tehát a minősítésben három féle megállapítás szerepelhet:

• A felülvizsgálat idején érvényes követelményeknek megfelel.
• A Felülvizsgálat idején érvényes követelményeknek nem, de a létesítés idején érvényes követelményeknek megfelel.
• A létesítés idején érvényes követelményeknek sem felel meg.

A jogszabály továbbá kimondja: az e rendelet hatályba lépése előtt létesített – a vizsgálatkor érvényes műszaki előírásoknak meg nem felelő – berendezések esetében a felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságok pótlása, a villamos biztonsági felülvizsgálat végzője által, a minősítő iratban meghatározott időpontban, ennek hiányában a villamos berendezés soron következő felújítása idején érvényes, vonatkozó követelményeknek megfelelően végzendő el.

Felmerülő kérdések, amelyek tisztázását kérje villamos mérnök kollégánktól:

• Ha felújításra van szükség – vagyis a létesítéskori feltételeknek megfelel a villamos hálózat, de az irat kiállítása idején érvényes feltételeknek nem –, akkor az mikor történjen meg. Ebben az esetben a villamos berendezés biztonságos.
• Ha hibákat tár fel a vizsgálat, akkor azt ki fogja kijavíttatni. Fontos megjegyezni, hogy a jogszabály nem hiba nélküli villamos berendezést ír elő az eladás-bérbeadás feltételeként, hanem csak a felülvizsgálatot. Ez azért jó, mert, ha a bérlő vagy új tulajdonos amúgy is változtatásokat akar végrehajtani, nem kell külön költségbe vernie magát.

Ne jogászkodjunk

Találkoztunk már olyan véleményekkel, hogy a rendelet családi házakra nem vonatkozik, mivel azok nem lakóépületek, de természetesen ez nem igaz! Az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) a következőket írja a lakóépület definíciójaként: jellemzően lakást és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségeket magába foglaló épület.

Mennyibe kerül?

A felülvizsgálat ára függ az épület-lakás méretétől és a benne lévő hálózat bonyolultságától. Egy lakás általában egy nap alatt bőven lemérhető és dokumentálható, természetesen itt nem az Az árat befolyásolja továbbá, hogy a feltárt hibák kijavítását kéri vagy nem a megrendelő.

A felülvizsgálatok során a műszeres méréseket METREL típusú műszerekkel végezzük.